Reggel

Azt hittem egy rossz álomból riadtam fel reggel. Idő kellett mire tudatosult, hogy nem álom volt, tényleg megtörtént és a mardosó bűntudat emészteni kezdett. Nem tudom mi lett volna a helyes döntés. Nem tudom mikor cselekszem jól. Nem tudom, hogy írjak-e választ. Csak azt tudom, hogy elvarrtam a kilógó szálakat. 

Tiszta lap

azt hiszem egy barátság vége mindig fájdalmas. felszámoljuk a hibáink - legalábbis én igen. próbálok úgy tekinteni a dologra, hogy mind a ketten elcsesztük valahol. nem mutogatnék most ujjal, csak nyalogatnám a sebeim ha lehet. fájnak a vádló szavak, pedig én csak őszinte voltam. válaszolni sem tudok, mert talán az újabb csomót tenne az amúgy is összegabalyodott fonalunkra. 

fáj most nagyon, de talán ez is csak okkal történt. kijátszottak és a hátam mögött kibeszéltek. megszokhattam volna már ezt a szituációt. talán jobb lesz újra bezárkózni. őket pedig hagyni, hogy kölcsönösen kihasználják egymást. itt pedig új lapot kezdek. jobb lesz így mindenkinek.